Házasságban szeretni egymást
Közösen eltöltött hasznos időt, gyöngédséget és törődést tanácsolt a Házasság hete részeként tartott előadásában, hallgatóságának Ft. Dr. Vik János.
Mi tartja egyben a házaspárokat? - vetette fel előadása kiinduló kérdését Ft. Dr. Vik János a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus teológia karának adjunktusa csütörtökön este hat órakor, a Scheffler János Lelkipásztori Központ második emeleti dísztermében. A Házasság hete részeként, "Szeretni tehozzád szegődtem" címmel tartott előadásra a szatmárnémeti házaspárok mellett nagykárolyiak és nagybányaiak is elmentek, meghallgatni egy pap véleményét a házasságról és a szerelemről.
"Úgy gondolom, hogy fény és árnyék"- válaszolt kiinduló kérdésére. "De mi tarthatja életben a szerelmet? A hipotézisem, hogy az idő, gyöngédség, törődés, ami egyben tartja a házaspárokat is."
Előadását négy részre osztotta Vik János, így előbb a mottó - Szeretni tehozzád szegődtem - hátterét fedte fel, aztán vizsgálta, szerethető-e a házasság, a harmadik pontban Ferenc pápa álmáról beszélt, majd Victor és Elly Frankl házassága történetét mutatta be.
Nagy László „Vérugató tündér" című versét olvasta fel - ennek egy sora a mottó -, rámutatva, valóban életben tarthatja a szerelmet az idő, a gyöngédség és a törődés. A szerethető házasság problémájának kapcsán elmondta, az egyház egyre inkább arról beszél, hogy életben kell tartani a házasságot, és kevesebbet arról, hogy életben kell tartani a szerelmet. "Az egyház a Krisztusban hívők közössége, és ezért a szeretetnek első sorban egymás iránt kell, megnyilvánulnia. Mondhatjuk azt, hogy, ha szeretjük az Egyházat, akkor úgy szeretjük, ahogy a családtagok szeretik egymást. Hogyan szeretik a családban egymást az emberek? Törődnek egymással, gyöngédek egymáshoz, időt szánnak egymásra. Ez nem feltűnő, de rengeteg áldozatvállalás, elköteleződés van benne. Sokaknak az a benyomása, hogy egyházunkban sokkal több figyelmet szentelünk a házasság intézményének, mint a házasságban élő pároknak. Ezért, a házasság, mint intézmény szeretete helyett mondjuk inkább azt, hogy a 'házasságban szeretni egymást', a szerelem életben tartásához pedig idő, gyöngédség és törődés kell."
Vik János közeli olvasmányait elevenítette fel, amikor azt mondta, Ferenc pápa álma, a „Kilépő" egyház (EG 27), amelynek tagjai ki tudnak lépni az önmagukba való bezárkózásból, el tudnak menni a peremre, oda tudnak figyelni egymásra: "Az az egyház, amely ki tud lépni önmagából, az az egyház evangéliumi, krisztusi". Majd a házasokhoz szólva azt mondta: „Ti nap mint nap élitek Ferenc pápa álmát, a kilépő egyházat. Csak erről keveset beszélünk, mert, ami a családokban történik, nem mindig feltűnő. De a mindennapi, önmagunkból való kilépésnek a családban vallási minősége van, akkor is, ha nem kötődik szorosan a templomhoz. De ahogy élnek, és nap mint nap egymással törődnek a családtagok, ahogy időt szánnak egymásnak, ahogy meghallgatja a szülő a gyerekét, vagy a házaspár egymást közösen, ahogyan gyöngédek egymással, a kilépő egyházat testesítik meg nap, mint nap. Ha ez megvan a házasságban, akkor megvan a szerelem is."
Ferenc pápa másik álma a „gyöngédség forradalma", amelyet Vik János elmondása szerint szintén megélik a házastársak, a családok nap, mint nap: "Valószínűleg, ha a gyöngédséget nem tudnánk nap mint nap gyakorolni, sokkal hamarabb megtörténnének a szakadások a családokon belül. Tudjuk, hogy a gyöngédség minden szenvedésre gyógyír lehet. Ha nem is szüntet meg minden szenvedést, de enyhít."
Végül Victor és Elly Frankl házasságát vizsgálta meg, újra csak aláhúzva, hogy idővel, gyöngédséggel és törődéssel lehet a szerelmet megtartani.
